
Farkas András (Abaújszina, 1920. november 30.–Balassagyarmat, 1991. március 22.) magyar festő, grafikus, illusztrátor, mestertanár
Élete
1920-ban született a Kassa melletti Abaújszinán, hétgyermekes parasztcsaládban. Kassán érettségizett, majd 1939-ben a pesti Képzőművészeti Főiskolára került. Burghardt Rezsőhöz, az akadémikus festő növendéke lett. Lélekölőnek tartotta az arisztokratikus modorú mester viszonyát tanítványaihoz. Ő már ekkor a reneszánsz műhelyek szellemét áhította, amit évtizedekkel később Balassagyarmaton szakköreiben megvalósított. Mégis kibontakozott tehetsége. Amikor 1944-ben végzett, az ország legjelesebb képzőművészeti folyóirata, a Szépművészet, a legtehetségesebbnek tartotta a friss diplomások között. Azok a főiskolás művek már kész embert, művészt mutattak.
24 évesen az első magyar hadsereg katonájaként a tűzvonalban harcolt, ahol megsebesült. Hadifogságba került, ahonnan egy megfogyott, megroppant ember tért vissza. Nagykállón kapott rajztanári állást, majd 1947-ben került Balassagyarmatra. Rajztanárként dolgozott a balassagyarmati Petőfi Sándor Általános Iskolában és a Balassi Bálint Gimnáziumban. Itt indult el vezetésével a városi rajzszakkör, tanítványok ezreit nevelte több mint három évtizeden keresztül a művészet, a szép szeretetére. Nagy hatással volt személyisége például Bacsúr Sándor (1935–2017) festő kollégájára. Tanítványai voltak többek között Benkő Cs. Gyula (1939–), Gáspár Aladár (1946–2021), Lengyel Péter (1950 - 2021), Szabó Péter (1957–2013), Lakatos László (1959–), Deme Róbert (1963–), Csonka Gábor (1965–), Merczel Péter (1956 - 2026) és Mózer Erzsébet (1970 -).
Munkássága
Az Alföld, a palóc táj és a palóc nép világának jelentős művésze. Nem túlzás, Balassagyarmat festőfejedelme volt. Illusztrációsorozatot készített számos szépirodalmi műhöz, például Villon balladáihoz, Madách Imre Az ember tragédiája drámájához. Az 1944-es főiskolai kiállításán nyár, természet, ember látható, a hit sugárzik képeiről: a hit az emberekben, akik élnek, akikben nincs vásári gesztus, róluk, nekik szólnak üzenetei. Az 1950-es évek végétől olajfestményein gyakran ábrázolta a nógrádi embereket és közösségüket megtartó szokásaikat, mindennapi és ünnepi tevékenységüket, tájképei a virágzó domboldalak, a helyi levegő- és fényvilág megjelenítései. Gyakran Réti Zoltán festővel együtt állított ki. Tompa pasztell színek, lágy vonalvezetés, nagy színfoltok és stilizált formák jellemzik képeit. A sík háttér atmoszférateremtő jellege háttérbe szorult, az ábrázolás középpontjában az ember áll. Képeinek emberalakjai egyrészt fiatalokat ábrázolnak, akiket tanít, másrészt öreg parasztokat, akik közül származik. A képeken szereplő öregek szenvedést hordoznak arcvonásaikon. Munkásságára a fegyelmezett vonalak, visszafogott színek a jellemzők.
Farkas András művészeti hagyatékában akvarelleket, olajfestményeket, portrékat, rendszerkritikus diópác műveket, illusztrációkat és kiemelkedően szép olaj, akvarell és tus aktképeket találunk. Az egyes művek, illetve a teljes hagyaték megvásárolható.
Kiállítások
1943: Budapest
1944: Budapest
1958: Farkas András és Réti Zoltán, Balassagyarmat, Palóc Múzeum
1966: Balassagyarmat, Palóc Múzeum
1970: Balassagyarmat, Palóc Múzeum
1973: Farkas András és Réti Zoltán, Salgótarján, Madzsar J. megyei kórház
1977: Magyarnándor
1987: Farkas András és Réti Zoltán, Balassagyarmat, Palóc Múzeum
1990: Madách Imre Városi Könyvtár
2000: Salgótarján, József Attila Művelődési Központba
2010: Madách kiállítás, Országos Idegennyelvű Könyvtár
2020: Farkas András 100 – Tisztelet a Mesternek
2021: 30 éve hunyt el Farkas András - virtuális kiállítás tanítványai alkotásaiból
2021: Egy 101 éves fiatalember – Farkas András emlékkiállítás, Artéria galéria, Balassagyarmat
2025: Egy 105 éves fiatalember – Farkas András emlékkiállítás, Artéria galéria, Balassagyarmat
Díjak
-
1969: a balassagyarmati képzőművészeti pályázat első díja
1970: az Észak-magyarországi Területi Kiállításon a Nógrád megyei Tanács megosztott nagydíja
Forrás:
Szabó Péter: A tanítvány vallomása (Farkas András rajzai Az ember tragédiája című művéhez, Balassagyarmat, 1992
https://hu.wikipedia.org/wiki/Farkas_Andras_(festo)