Révész Kornél - Újévi üdvözlet 1935

Révész Kornél (1885 - 1944) rézkarca, aláírva, szignózva

Alkalmi grafika, ex libris, Déry Ernőnének címezve

Hátoldalán bélyegző: Révész Kornél Budapest

Híres gyűjtők könyvjegyei az Országos Széchényi Könyvtárban

Déry Ernőné Herz Ilona (1886–1972)  szegedi gyűjtő már fiatalon vonzódott az irodalom és a képzőművészet iránt, és ez irányú érdeklődését egész életén át megőrizte. „Az exlibris gyüjtés nem szerzési és birtoklási vágy, hanem a legnemesebb sóvárgás a művészetek ezen legkisebb, és így legkedvesebb műfajának megszerzése után” – vallotta. Déry Ernő kereskedővel való házasságkötése után került Szegedre, 1913-ban. Csatlakozott a szegedi grafikabarátok köréhez, melynek ekkoriban a Hungária Kávéházban volt a törzsasztala. Ahogy írta, nagyon sok kedves embert, művészt és gyűjtőt ismert meg a gyűjtés által. A kör gyűjtőtagjai többségükben szegedi ügyvé dek, orvosok, vállalkozók voltak. Déry Ilona itt találkozott Bartos László nyomdatulajdonossal; Kolozs Lajossal, a Szegedi Ládagyár tulajdonosával és Lustig István ügyvéddel. Utóbbiak neves gyűjtőkké váltak. Déry Ernőné gyűjteménye darabjaival, magyar és külföldi ex librisekkel is részt vett a debreceni Ajtósi Dürer Céh kiállításán 1935 decemberében a Déri Múzeumban. A külföldi kapcsolattartást jelzi, hogy 1936-ban szerepelt az osztrák ex libris társaság, az Österreichische Exlibris-Gesellschaft cserelistáján. A magyar grafikusok alkotásainak külföldre vitelével nagyban hozzájárult a művészek ottani népszerűsítéséhez. A gyűjtésben a minőségre törekedett, ugyanez figyelhető meg a nevére készíttetett ex librisek és alkalmi grafikák esetén. 1968-ig 102 saját névre szóló kisgrafikájáról tudunk. Később ez a szám tovább gyarapodott, 150 körülire. Sok lapot rendelt szegedi művészektől, Buday Györgytől, Vadász Endrétől, Bordás Ferenctől. Nőalak könyvből kinövő virágokat ölel át az 1924-től Szegeden élő – a Boldogasszony búcsúja (1931) című fametszetsorozattal híressé váló – Buday György (1907–1990) ex librisén. Emellett Menyhárt Józseftől, Bajor Ágosttól, Gáborjáni Szabó Kálmántól, Mata Jánostól, Horváth Endrétől is voltak névre szóló lapjai. Ezeken gyakori a népies motívumok szerepeltetése, a táj, a virág- és az állatábrázolás, illetve az olvasás, a könyv megjelenítése. A Déry család talán a szegedi származású Vadász Endrétől (1901–1944) rendelte a legváltozatosabb tematikájú lapokat: a gyűjtőszenvedélyre utalók mellett készíttettek vele grafikákat házassági évfordulóra, húsvétra, újévre; emellett csináltattak köszönő- és lakcímkártyát is. A gyűjtésre utalás egy különleges módjaként fészekbe fiókáinak grafikákat hordó madár látható egy Déry Ernőné nevére szóló 1934-es Vadász-grafikán. Déry Ilona jelentős számban adott le rendelést külföldi művészek, köztük Hubert Woyty-Wimmer, Willi Geiger, Adolf Kunst, Nelly Degouy, Michel Fingesten, Toni Hofer, Max Kisslinger, Rose Reinhold, Sascha Kronberg és Maria Buday György fametszete, X2, 99×59 Rose Reinhold fametszete, X2, 52×50 Bauer-Klimbacher számára. Az osztrák Rose Reinhold (18941959) alkotása virág- és madármotívummal idilli hangulatot áraszt. Több külföldi művésznél és gyűjtőnél személyesen is járt, illetve otthonában és pusztamérgesi szőlőbirtokán vendégül látta őket. Óriási csereanyaga ellenére – melyet a MEGE cserelistái is tanúsítanak – gyűjteménye mindössze kb. 3000 lapból állt. 1944-ben, a második világháború, a fasizmus idején egész családjával együtt deportálták. Nem hiába vallotta az 1940-es években a MEGE Kisgrafika hasábjain: „Nagyon megtudom [sic!] érteni azt a gyüjtőtárs barátomat, aki, mikor mindenét elvesztette, csak a kisgrafika gyüjteményét és a könyvtárát akarta megmenteni…” (MEGE Kisgrafika, 1941/3–4. sz., 16.). Ő maga is így tett, gyűjteményét a szegedi Somogyi-könyvtárba helyezte letétbe, így az anyag elkerülte a pusztulást. A világháború éveit túlélve Déry Ilona hazakerült, gyűjteménye így tovább gyarapodhatott, mígnem élete vége felé eladta ex libriseit. A grafikák további sorsát tekintve magánszemélyek mellett több közintézmény, köztük az Országos Széchényi Könyvtár Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtára is sok lapot őriz a nevére szóló könyvjegyekből, főként a két világháború közt készült ex librisekből.

Irodalom 1937. évi cserejegyzék, MEGE Kisgrafika, 1937/1. sz., 3. 1939. évi cserejegyzék, MEGE Kisgrafika, 1939/2. sz., 16. Beer Iván: Magyarországi zsidó ex librisek, In. Évkönyv 1970/80, szerk. Scheiber Sándor, Budapest, kiadja a Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1980., 6. Déry Ernőné: Mi örömöm van a könyvjegy-gyüjtésben?, MEGE Kisgrafika, 1941/3–4. sz., 15–16. Galambos Ferenc: Déry Ilonka asszony, Kisgrafika Értesítő, 1970. aug., 705–708. és Kisgrafika különszám, 1994, 6–7. Marjanucz László: A szegedi zsidó polgárság műértékeinek sorsa a deportálások idején (Adalékok a zsidó-törvények szegedi végrehajtásához), Déry Ernőné II. osztályba sorolt grafikai gyűjteménye, In. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok, Studia Historica 1., szerk.: Zombori István, Szeged, 1995., http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/muzeumok/Csongrad_ megye/Muzeumi_kotetek/pages/studia_historica_1/magyar/009_szegedi.htm Rácz Mária: Visszatekintés, In. A Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportjának jubileumi évkönyve 19612011, Szeged, KBK Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület szegedi csoportja, 2011., 10. Soó Rezső, Berei: Az Ajtósi Dürer Céh grafikai kiállításai, Magyar Exlibris, 1936/1. sz., 1–7. (Hozzáfűzve a kiállítási katalógus is, 1–8.) Vasné dr. Tóth Kornélia: Déry Ernőné Herz Ilona (1886–1972). In. Uő.: Múltunk neves ex libris gyűjtői, lexikon, Budapest, Kisgrafika Barátok Köre Grafikagyűjtő és Művelődési Egyesület, 2019, 43–44. Vasné dr. Tóth Kornélia